Fények a felszín alatt
/Novella/

Vihar tombolt. Az ég, akár egy több színnel foltozott köpönyeg a szürke minden árnyalatát felvonultatta bodros szélű fellegeken. A Nap elveszni látszott az áthatolhatatlan felhő – lepel mögött. Szél zúgott, hangosan, megállíthatatlanul. Vízpermetet hordott magával, melybe már mélyen beleivódott a tengeri só jellegzetes illata. Néhol villámok jelentek meg, pillanatok erejéig lángoló Poklot varázsolva a láthatárból. Izzó fényükkel néhány másodpercre megvilágították a végtelenségbe nyúló horizontot. S amint a világ ismét sötétbe borult, a villámokat vészjósló morajlásával követte a mennydörgés is. Féktelen erők szabadultak el.
S az évszázados víztömeg, mely az égbolt alatt hullámzott, mintha a fenti tombolás élő tükörképe lett volna. A tarajos hullámok az egekig csaptak fel, majd zuhantak vissza ismét a fodrozódó tengerbe hanyatlottak. Fehér hab remegett a felszínen. Vízpermet hull mindenfelé, mely megjövendölte minden élő számára a végzetet, elhozta az utolsó leheletet.
A vészes kiáltások már elhaltak.
Csak a haragvó orkán dúlt fülsüketítően. A villámok a vízbe értek, fényük vakított, elszabadult a rettenet órája. Nem maradt élő, aki láthatta volna. Nem maradt hírmondó, ki elmondhatta volna a vihar pusztítását.
Ám a felszín alatt minden csendes volt. A hullámok sötétlő szürkeségbe burkolóztak. A tenger homok borította fenekét nem lehetett látni, azonban homok kavargott mindenfelé. Azonban egy hang sem hallatszott. A homály titokzatosan derengett.
A távolban hatalmas hajó egyensúlyozott egy sötétlő mélység árka felett. Lámpáinak fényei még bíztatóan ragyogtak, azonban kékes csillogásuk halandó volt. Senki nem állt már a fedélzeten rémülettel telve, harsogva az utolsó szót. Már senki nem imádkozott a megmenekülésért. A hajó az elmúlás méltóságteljességével meredt előre. Büszkén, és némán.
Halk reccsenés hallatszott a vízben, és a hatalmas tengerjáró alól a mélységbe ömlöttek a sziklák. Tompa puffanással értek földet a mély árok legalján.
A hajó megmozdult.
Hangtalanul csúszott a sötétségbe.